Növények teleltetése

Speciális teleltető építmény, amely ezeknek a növényeknek minden igényét kielégíti csak a nagyobb települések városi kertészeteiben áll rendelkezésre. Egyebütt meg kell elégedni olyan helyiséggel, amelynek a hőmérséklete állandóan 5-10 fok között van, némi szórt fényt kap és öntözési lehetőséget is biztosít.

A növények kezelésének alapszabálya az, hogy e három tényező - a hőmérséklet, a fény és a víz - kedvező arányban legyen: ha a hőmérséklet emelkedik, több öntözésre, ha csökken, kevesebbre lesz szükség. Ha a kívánatosnál alacsonyabb a hőmérséklet, de kevés a fény, akkor a növények hajtásai megnyúlnak, halványzöldek vagy sárgák lesznek és tavasszal, amikor a kertészek kiállítják őket a szabadba, visszaesnek a fejlődésükben.

Az utóbbi években számos kereskedelmi kertészet a cserepes növények téli bértárolására rendezte be egy-két növényházát. Ez a szolgáltatás meglehetősen költséges ugyan, de nagyon kényelmes megoldása a teleltetésnek, mert a vállalkozók rendszerint zárt szekrényű gépkocsiban elszállítják a növényeket, szakszerűen elhelyezik, öntözik, szükség esetén megpermetezik, átültetik, megmetszik és tavasszal visszaszállítják a őket.

A teleltetést igénylő növények között a leggyakoribb a muskátli. A most forgalomban levő fajták egészséges tövei ládába, sűrűn egymás mellé vermelve garázsban, előcsarnokban, lépcsőházban (két hetenként öntözve) jól áttelelnek. A leanderek igénye sem nagyobb, csak az a fontos, hogy némi világosságot kapjanak és, ha télen pajzstetvek szaporodnának el a leveleik fonákján, akkor ezek ellen permetezzék meg a bokrokat.

A citromfélék fácskái - bokrai már igényesebbek: sötét helyen a leveleik gyorsan megsárgulnak és lehullanak. A pálmák, az olajfák, a babérfák, az ősszel gondosan megmetszett sétányrózsák, fuksziák, mályvarózsák, enciánfák is jól viselik a tél viszontagságait. A szakkönyvek, a folyóiratok, sőt a katalógusok is hasznos tanácsokat adnak szép és kedvelt cserepes növényeink téli gondozásához.

A növények teleltetése annyit jelent, hogy gondoskodunk a védelmükről azokban a hónapokban, amikor annyira lecsökken a levegő és a gyökereket takaró talajrétegek hőmérséklete, hogy az tartós kárt tehetne a növényekben. Mit tehetünk lágyszárú és fásszárú növényeink védelméért?

Ellentétben a kedvelt egynyári dísznövényeinkkel, az évelőket segíthetjük abban, hogy a lehető legkevesebb kockázattal pihenhessenek meg a hideg hónapokban, és tavasszal újult erővel induljanak növekedésnek. Számtalan dísz- és haszonnövény faj és fajta létezik, amit kertünkben szükséges téli védelemben részesíteni. Ebben a cikkben a legfontosabb tudnivalók szerepelnek, a következőben pedig igyekeztem a legfontosabb növényfajokat felsorakoztatni, amik egy-egy „teleltetési típust” képviselnek.

Mikor jön el az idő?

A cserepes, dézsás növényeket az aktuális őszi időjárás figyelésével elkezdhetjük már október környékén bevinni az erkélyről, előkertből a lakásba, de egy olyan nyári időjárást produkáló, elhúzódó Vénasszonyok nyarán, mint ami idén is volt, még most sem késő bevinni a fagyérzékeny növényeinket.

Azok a fagyérzékeny növények, amelyek a kertünkbe maradnak (kiültetve vagy dézsában), igénylik a takarást a hideg hónapokban. A növényt október-november hónapokban „becsomagolhatjuk” egy erre a célra alkalmas fóliába vagy takarószövetbe (ami szellőzik, de tartja a fagypont feletti hőmérsékletet), és leteríthetünk a töve köré a talajra takaróanyagot (mulcs, fűkaszálék, lomb, szalma). A fejlettebb pálmák, babérfák, olajfák, valamint az ősszel gondosan megmetszett, nagyobb termetű mályvarózsák, sétányrózsák, fuksziák és enciánbokrok is jól viselik a téli időjárás viszontagságait.

Hol és hogyan a legalkalmasabb teleltetni a növényeket?

Nagyon eltérőek a lakókörülmények ahhoz, hogy egy sémára rá lehessen húzni a tökéletes teleltető helyeket. Vannak, akiknek lehetőségük van pincébe, télikertbe, növényházba bevinni a növényeket, ahol kényelmesen elférnek, másoknak a házban, lakásban kell helyet szorítani az erkélyen díszlő balkon- és dézsanövényeknek.

A mediterrán térségekből származó dísznövények általában rosszul viselik a meleg, számukra száraz szobai légkört, mivel természetes élőhelyükön egész évben kiegyenlítetten mérsékelt és párás időjáráshoz szoktak hozzá.

Éppen ezért ügyeljünk arra, hogy minél világosabb helyet keressünk a növényeknek, és ne tegyük őket közel a fűtőtestekhez, illetve ha szükséges, párásítsunk!

Akárhova visszük be a növényeket, fontos, hogy a kiválasztott hely zárt és fagyvédett legyen, kevés légmozgással. A hidegebb pincében való teleltetés lágyszárú cserepes dísznövények esetén rizikós, de ha a hőmérséklet eléri az 5-10 oC körüli értéket, nem lesz a későbbiekben probléma.

Gond nélkül lehet teleltetni a világos pincehelyiségekben a belmagasságot meg nem haladó, fás szárú leandert, illetve az alacsonyabbra növő sétányrózsát, a murvafürtöt és a muskátlikat. Tagadhatatlan előnye a pincének, hogy – a helyiség adottságaitól és a növények számától függően persze – általában kevesebb időt kell szánni az átrendezésére, hogy beférjenek a növényeink, mint a lakásban. Ezenkívül a növények relatíve nyugodtabb körülmények között pihenhetnek, mint a lakásban egy karácsonyi vagy szilveszteri előkészületben és vendégfogadó forgatagban.

Legnagyobb hátránya a pincében történő teleltetésnek, hogy a növények nincsenek annyira „szem előtt”. Előfordulhat, hogy megfeledkezünk még azokról a ritka öntözési alkalmakról is, és nem figyeljük a növényeink egészségi állapotát sem a kellő gyakorisággal. Éppen ezért könnyebb dolga van egy károsítónak a pincében teleltetett növények megtámadásában – ha hagyjuk.

A teleltetett növények gondozása

A teleltetett növények kezelésekor figyeljünk arra, hogy az öntözés, a rendelkezésre álló fény és hőmérséklet a növénynek kedvező egyensúlyban legyen: ha a hőmérséklet növekszik, öntözzük többet a növényt, mert hamarabb kiszárad a földje, ha csökken a hőmérséklet, vegyük vissza a vízmennyiséget. Ha kevés fény mellett alacsonyabb a hőmérséklet is, akkor a növények hajtásai eltorzulnak, megnyúlnak, színük fakóbb-sárgább lesz.

Teleltetés után

A lakásba, pincébe bevitt növényeinket csak akkor vigyük ki, amikor már sem nappal, sem éjszaka nem csökken a hőmérséklet fagypont alá. A fejlettebb növények (több éves leanderek, enciánbokor) előbb kivihetők tavasszal, a melegigényesebb lágyszárúakhoz (pl.: muskátli) későbbi időpontot válasszunk! A kertben betakart növényekről márciusban leszedhetjük a takarófóliát, és eltávolíthatjuk a növény körül a talajról a lombot, fűkaszálékot, vastagabb mulcsréteget.