Első lépések az önálló élet felé: így tervezhetnek tudatosabban a fiatalok

A folyamat eleinte bizonytalannak tűnhet, de megfelelő tervezéssel sok kellemetlen meglepetés elkerülhető. Már az is sokat számít, ha valaki tisztában van a bevételeivel, ismeri a rendszeres kiadásait, és fokozatosan megtanulja beosztani az idejét és a pénzét.

Mit jelent valójában az önállóság?

Az önálló élet nem feltétlenül azzal kezdődik, hogy valaki elköltözik a szüleitől. A felelős döntéshozatal, a saját pénzügyek kezelése és a mindennapi feladatok elvégzése már otthon élve is gyakorolható.

Az önállósodás része lehet:

• a saját időbeosztás kialakítása;

• a bevételek és kiadások követése;

• az ügyintézés megtanulása;

• a háztartási feladatok rendszeres elvégzése;

• a tanulás és a munka összehangolása;

• a rövid és hosszú távú célok meghatározása;

• a váratlan helyzetek önálló megoldása.

Nem szükséges mindent azonnal tökéletesen csinálni. A pénzügyi és gyakorlati önállóság olyan készség, amely tapasztalattal fejlődik.

Az első saját bevétel fontos tapasztalat

A tanulás mellett vállalt munka nemcsak pénzkereseti lehetőség. Segíthet megismerni a munkahelyi elvárásokat, fejlesztheti a kommunikációt, és értékes tapasztalatot adhat a későbbi álláskereséshez.

A diákok számára elérhető pozíciók városonként, időszakonként és a helyi munkáltatók igényei szerint változhatnak. Miskolcon számos diákmunka lehetőség van, amelyek között a tanulók az időbeosztásukhoz és érdeklődési körükhöz illeszkedő ajánlatokat is kereshetnek.

Az első munka kiválasztásakor nem kizárólag az órabért érdemes figyelembe venni. Legalább ennyire fontos lehet:

• a munkahely megközelíthetősége;

• a munkaidő rugalmassága;

• a feladatok pontos leírása;

• a szerződés és a kifizetés feltételei;

• a szükséges tapasztalat;

• az esti vagy hétvégi műszakok gyakorisága;

• a fejlődési és továbblépési lehetőség.

Egy alacsonyabb órabért kínáló, de szakmailag releváns pozíció bizonyos esetekben hosszabb távon többet érhet, mint egy magasabb fizetésű, de semmilyen hasznosítható tapasztalatot nem adó munka.

Hogyan férhet meg egymás mellett a tanulás és a munka?

A diákmunka legnagyobb kihívása általában nem maga a feladat, hanem az idő megfelelő beosztása. A tanórák, a felkészülés, a vizsgák, a munka és a magánélet könnyen túlzsúfolhatják a hetet.

A munkavállalás előtt célszerű készíteni egy reális heti időbeosztást. Először a kötött elfoglaltságokat – például az órákat és a kötelező gyakorlatokat – érdemes feljegyezni, majd ezek köré tervezni a munkát. A tanulásnak, az utazásnak és a pihenésnek is külön időt kell hagyni.

Hasznos lehet néhány egyszerű szabály:

1. Vizsgaidőszak előtt időben jelezzük, hogy kevesebb műszakot tudunk vállalni.

2. Ne töltsük ki munkával minden szabad óránkat.

3. A fontos beadandók elkészítését ne hagyjuk az utolsó napra.

4. Hetente legalább egy hosszabb pihenőidőt tartsunk meg.

5. Ne vállaljunk rendszeresen több munkát, mint amennyit biztonságosan el tudunk végezni.

A túlterheltség romló tanulmányi eredményhez, alváshiányhoz és tartós fáradtsághoz vezethet. Az a munka tekinthető megfelelőnek, amely hosszabb távon is összeegyeztethető a tanulással.

Miért lehet vonzó a hétvégi munkavégzés?

Sok diák és főállásban dolgozó ember számára a hétvége jelenti azt az időszakot, amikor könnyebben vállalhat pluszfeladatot. A kereskedelem, a vendéglátás, a rendezvényszervezés, a szálláshely-szolgáltatás és a logisztika területén különösen gyakoriak lehetnek az ilyen beosztások.

A hétvégi munkák iránti kereslet mögött többféle élethelyzet állhat. Van, aki tanulás mellett keres bevételt, más a főállását egészítené ki, vagy éppen olyan munkarendet szeretne, amely hétköznap több szabadidőt biztosít.

A hétvégi munka előnye lehet:

• könnyebben összeegyeztethető a tanórákkal;

• bizonyos területeken magasabb pótlék kapcsolódhat hozzá;

• alkalmi munkavégzésre is lehetőséget adhat;

• szakmai tapasztalat szerezhető vele;

• átmeneti bevételt biztosíthat.

Ugyanakkor hátrányokkal is számolni kell. Ha valaki minden hétvégén dolgozik, kevesebb ideje marad a családjára, a barátaira és a regenerálódásra. Ezért különösen fontos, hogy rendszeresen maradjon legalább egy olyan nap vagy hosszabb időszak, amelyet valóban pihenéssel tölthet.

Az első költségvetés elkészítése

Az első fizetés könnyen elkölthető, különösen akkor, ha korábban nem kellett rendszeresen beosztani a pénzt. Egy egyszerű havi költségvetés segíthet abban, hogy a bevétel ne fogyjon el néhány nap alatt.

Első lépésként írjuk össze a rendszeres kiadásokat:

• utazás;

• telefon és internet;

• étkezés;

• tanulmányokhoz szükséges eszközök;

• sport és szórakozás;

• előfizetések;

• albérlet vagy kollégiumi díj;

• megtakarítás.

Ezután határozzunk meg egy szabadon elkölthető keretet. Nem kell minden forintról lemondani, de fontos tudni, mennyi pénz áll rendelkezésre anélkül, hogy a hónap végére hiány keletkezne.

Jó szokás lehet, ha a fizetés beérkezésekor azonnal félreteszünk egy kisebb összeget. Kezdetben nem a megtakarítás nagysága a legfontosabb, hanem a rendszeresség kialakítása.

Mire érdemes gyűjteni?

A megtakarításnak akkor van igazán ösztönző ereje, ha konkrét cél kapcsolódik hozzá. Egy fiatal számára ilyen cél lehet:

• jogosítvány megszerzése;

• laptop vagy más tanuláshoz szükséges eszköz;

• nyelvtanfolyam;

• külföldi tanulmányút;

• albérlethez szükséges kaució;

• önálló költözés;

• egy szakmai képzés;

• pénzügyi vésztartalék.

A cél összegét osszuk el a rendelkezésre álló hónapok számával. Így pontosabban látható, havonta mennyit kellene félretenni. Ha az összeg túl magasnak tűnik, meghosszabbíthatjuk a határidőt, csökkenthetjük a kiadásokat vagy további bevételi lehetőséget kereshetünk.

Albérlet vagy kollégium?

Az önálló élet egyik legnagyobb kiadása a lakhatás. A kollégium általában kedvezőbb árú és közösségi élményt is kínál, ugyanakkor kevesebb magánszférával járhat. Az albérlet nagyobb szabadságot jelenthet, de a havi bérleti díj mellett a kaucióval, a rezsivel és az esetleges közös költséggel is számolni kell.

Lakótársakkal megosztott albérlet esetén érdemes előre tisztázni:

• hogyan oszlanak meg a költségek;

• ki milyen háztartási feladatot végez;

• fogadhatók-e vendégek;

• hogyan kezelik a közös élelmiszereket;

• mi történik, ha valaki kiköltözik;

• kinek a nevén lesz a bérleti szerződés.

A kellemetlen helyzetek jelentős része megelőzhető, ha a szabályokat még a beköltözés előtt megbeszélik.

Munkavállaláskor mindig figyeljünk a feltételekre

Fiatal munkavállalóként különösen fontos, hogy ne kizárólag szóbeli ígéretek alapján kezdjünk el dolgozni. Mindig tisztázni kell, ki a munkáltató, milyen feladatot kell végezni, mennyi a fizetés, hogyan történik a munkaidő nyilvántartása és mikor várható a kifizetés.

Gyanakvásra adhat okot, ha:

• a munkáltató nem akar szerződést adni;

• előre pénzt kér a jelentkezőtől;

• nem határozza meg pontosan a feladatokat;

• feltűnően magas fizetést ígér kevés munkáért;

• személyes vagy banki adatokat kér indoklás nélkül;

• nem ad ellenőrizhető kapcsolattartási adatot.

Bizonytalanság esetén érdemes segítséget kérni egy szülőtől, tanártól vagy tapasztaltabb ismerőstől.

Az önállóság fokozatosan tanulható

Az önálló élet nem azt jelenti, hogy többé soha nem kérhetünk segítséget. Sokkal inkább azt, hogy egyre több döntést tudunk átgondoltan meghozni, vállaljuk a következményeket, és felismerjük, mikor van szükségünk támogatásra.

A tanulás melletti munka, a saját költségvetés vezetése és egy kisebb megtakarítás kialakítása jó kiindulópont lehet. Ezek a tapasztalatok nemcsak az első költözést könnyítik meg, hanem később a teljes felnőtt élet pénzügyi és szakmai döntéseihez is stabilabb alapot teremthetnek.