, 2021/6/30

Aranypálma vagy areca pálma néven is ismert. Igen kedvelt szobanövény melynek gondozása nem igényel különösebb szakértelmet. Az arany pálma betegségei megelőzhetőek.

Aranypálma

Az aranypálma, más néven az areca pálma (Dypsis lutescens) veszélyeztetett fajnak számít őshazájában, Madagaszkáron. A meleg éghajlatú országokban gyakran díszítik az utcákat, magas, vonzó megjelenésükkel, amely nagyon hasonlít a bambusz formájára. Sima, néha arany színű törzse a bambusz csomókra emlékeztet. A pálma levelek keskenyek és teltek, majdnem olyanok, mint a bambusz levelek. Szabadban termesztve használják őket árnyékolóként de szobanövényként beltérben is ékes dísze lehet a lakásnak. Szobanövényként másfél vagy két méter magasra nő, kertben pedig akár a 25 métert is elérheti.

Közönséges nevei: Areca-pálma, bambuszpálma, aranynádpálma, sárga pálma

Botanikai néve: Dypsis lutescens (korábban Chrysalidocarpus lutescens)

Csalás: Arecaceae

Növénytípus: pálma

Aranypálma gondozása

A kerti tartás esetén fontos, hogy jó vízelvezetésű ültetési helyet válasszunk. A legjobb tavasszal ültetni őket, lassú vagy mérsékelt növekedésű növények. A nedves talaj könnyen gyökérrothadást okozhat a pálmán.

Ha szobanövényként tartjuk, elengedhetetlen a jó vízelvezetésű edény.

Ami a rendszeres ápolást illeti, az aranypálmát mindig öntözni kell, amikor a talaj kiszárad. A kültéri pálmák egészségének megőrzése érdekében különösen fontos, hogy forró és száraz időjárási körülmények között hidratáljuk őket.

Gyakori, hogy a beltéri pálmák nem kapnak elegendő fényt, hacsak nem egy nagyon világos ablak közelében vannak elhelyezve. Így előnyös lehet, ha a pálmát meleg időben kivisszük a szabadba, hogy a keti szórt napfénynek legyen kitéve, ugyanis mint a legtöbb növény azt szereti.

A beltéri és a kerti pálmákat a tenyészidőszak során egyaránt etesse. Ezek a pálmák nem igényelnek sok metszést és nyírást. Várjunk a haldokló hajtások eltávolításával, amíg azok többnyire megbarnulnak, mivel még mindig szerepet játszhatnak a fotoszintézisben.

Az arany pálma fényigénye

A szabadban ezek a növények szeretik a világos, szűrt napfényt, de a teljes napfényt is megfelelő. A beltérben az aranypálmák a legjobban a déli vagy nyugati fekvésű ablakból érkező világos fényben érzik magukat.

Szükséges hőmérséklet és páratartalom

Ez a növény lakásban és kerti körülmények között is a, 18-24 fokos átlaghőmérséklet esetén érzi magát a legjobban. Kertbe ültetve azokban a régiókban érzi jó magát, ahol a külső hőmérséklet nem süllyed 10 fok alá.

Ha szobanövényként termesztjük, tartsuk távol a növényt a hideg ablakoktól, légkondicionálóktól és hőforrásoktól. Ha pedig nyáron a cserepes növényt kitettük, akkor mindenképpen vigyük be, mielőtt a hőmérséklet 10 fok alá süllyed. A hirtelen hidegbetörések sötét foltok kialakulását okozhatják a leveleken.

A magas páratartalom elengedhetetlen ahhoz, hogy az aranypálma a lehető legjobban nézzen ki. A növény hozzászokik a normál beltéri páratartalomhoz. Ha azonban a levegő túl száraz, a levélcsúcsok gyakran megbarnulnak.

Talaj

A cserepes szobanövények számára a jól vízelvezető, tőzegalapú virágkeverék tökéletes. A kültéri példányok legjobban gazdag, enyhén savanyú, nagyon jó vízelvezetésű talajban érzik magukat. Homokkal és tőzegmohával való kiegészítésre lehet szükség a porozitás javítása és a talaj pH-értékének csökkentése érdekében.

Öntözés

Sok pálmához hasonlóan az aranypálmak is szeretik a nedves talajt, de érzékenyek a túlöntözésre, és nem tűrik a pangó vizet vagy a vízzel telített virágkeverékben való ültetést. Ezért az öntözések között hagyja, hogy a talaj vagy a virágföld kissé kiszáradjon. Az aranypálmák érzékenyek a fluorozott vízre is, használjunk desztillált vizet esetleg összegyűjtött esővizet.

Trágyázás

Az arany pálma nagy tápanyagigényű, így tavasztól kora őszig folyékony műtrágyával kell trágyázni, a címke utasításait követve. Késő ősszel és télen, amikor a növény nyugalmi állapotban van, ne tápoldatozzuk.

Az aranypálma szaporítása

Az aranypálma inkább gyökér osztással szaporítható, amelyről gyorsabban növekszik dús növényt, mint magról. Dugványozással nem lesz sikeres a szaporítás. A gyökérosztás az év bármely szakában elvégezhető, de a növény tavasszal lesz a legerősebb. 

Gyökérosztással történő szaporítás

Válasszunk egy érett, több szárral rendelkező növényt. Az osztás előtti napon öntözzük meg alaposan, hogy a gyökerek fellazuljanak a talajból. Vegyük ki a pálmát a cserépből úgy, hogy a gyökérlabda fellazítása érdekében megveregetjük az edény oldalát. Rázzuk le a talajt a gyökerekről. Öblítsük le a talajt a gyökerekről, hogy lássuka az egyes szárakhoz tartozó gyökereket. Ezután válasszunk ki négy-öt szárat, és egy éles késsel vágjuk le őket a szülőktől. Óvatosan helyezzük a szétválasztott szárakat együtt egy cserépbe, amelybe egyenként kétszeres arányban normál virágföld és durva homok keverékét helyezzük előtte.

Helyezzük a cserepet világos és közvetett fénybe (ne közvetlen napfényre), és tartsuk a földet nedvesen, de ne legyen pangó.

Magról történő szaporítás

Az aranypálma magról is nevelhető. Azonban nem sok esély van arra, hogy a kertészeti üzletekben aranypálma magokat találjunk; azonban a sárga virágok elvirágzása után megjelenő gyümölcsökből magokat szedhetünk.

A szaporításhoz csíráztassuk őket otthon, kissé lefedve magvető keverékbe ültetve. Az idősebb, narancssárga színű magok általában jobban csíráznak, mint az újabb, zöldebb magok. A csírázás körülbelül hat hétig tart 17  fok feletti talajhőmérséklet és viszonylag magas páratartalom mellett.

Tartsuk nedvesen, de ne áztassa a magvető keveréket, majd a palántákat is tartsuk továbbra is nedvesen. Amikor a palánták néhány levelet növesztenek, ültessük ki őket a szabadba.

Ültetése és átültetés

Az aranypálmák szeretik a kissé szűkös, bőséges vízelvezető lyukakkal ellátott edényt. A zsúfolt gyökerek segítenek a pálma méretének kordában tartásában szobanövényként. Ennek ellenére ideális, ha körülbelül kétévente átültetjük, hogy felfrissítsük a földet, és eltávolítsuk az edényben felhalmozódott műtrágya-só lerakódásokat. Használhatjuk ugyanazt a cserépedényt, ha a pálma gyökérlabdája még mindig kényelmesen elfér benne. Ellenkező esetben növeljük az edény méretét. Ültessük át a pálmát ugyanolyan mélységbe, mint amilyen mélyre korábban ültettük.

Aranypálma betegségei és kártevői

Az aranypálmáknak nincsenek komoly problémái a kártevőkkel vagy betegségekkel. Előfordul, hogy egy pálma halálos sárgulással fertőződik, egy rovarok által terjesztett bakteriális betegséggel, amely a pálma széleinek, és végül az egész pálma elhalását okozza.

A szabadban lévő pálmák nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg ezzel, és mivel a kezelés általában nem hatékony, általában a legjobb, ha eltávolítjuk a pálmát, mielőtt a fertőzés elterjed.

A beltéri aranypálmák érzékenyek a gyakori szobanövény-kártevőkre, többek között az atkákra, levéltetvekre, lisztbogarakra, pikkelyesekre és fehérlegyekre, amelyek a lombozat károsodását és elszíneződését okozhatják. A lehető leghamarabb kezeljük az esetleges fertőzéseket.

3 millió forint személyi kölcsön 5 évre?