Datolyapálma

#datolyapalma

By , 2021/6/29

Eredeti előfordulási területe az Arab-félsziget és Pakisztán között lehetett. Mezopotámiától Egyiptomig ősidők óta termesztették. Ma már sok helyen termesztik; az ember segítségével az Antarktisz kivételével az összes kontinensre eljutott.

A közönséges datolyapálma törzsén az elpusztult levelek alapi részei rombusz alakú mintázatot mutatnak, és a legtöbb esetben  viszonylag laza levélüstök  körülbelül 20-30 levélből áll, amelyek elérhetik az 5 méter hosszúságot. A fa maga általában 21-23 méter magasra nő meg.

Kanári datolyapálma

A Kanári-szigetek alacsonyabb régióiban található. Innen telepítették be Makaronézia más részeire és a Mediterráneumba. Legnagyobb állomány Tenerife, La Gomera és La Palma szigetén, 200–600 méter magasan nőnek. A Madeira-szigeteken 0–400  méteres tengerszint feletti magasságok között fordul elő. Eredeti termőhelyén manapság leginkább a hibridizálódás veszélyezteti, mivel számos más pálmához hasonlóan könnyen kereszteződik a betelepített rokon fajokkal.  Mindenhol ültetik szerte a világ valamennyi szubtrópusi, illetve trópusi éghajlatú vidékén. Budapesten is él egy kiültetett példánya, ezt telente fűtött takarással védik.Nem tudni, miként vált külön a faj a hozzá nagyon hasonló közönséges datolyapálmáról és indiai datolyapálmáról.

Megjelenése, felépítése

A közönséges datolya pálmához nagyon hasonló, törzse azonban erőteljesebb. A magányos, el nem ágazó törzs alapját a felszínre kerülő gyökerek akár 90 centiméter átmérőig megvastagíthatják. A kifejlett növény törzse jellemzően 10–12 méter magas.

Levélüstöke dúsabb  a közönséges datolyapálmáénál: akár száz levele is lehet. A lehullott levelek rostokkal átszőtt levél alapjai sokáig visszamaradnak, és ezzel más, jellemzően epifitonoknak teremtenek élőhelyet. Az idősebb növények szürkés- vagy sötétbarna törzsén rombuszos mintázat marad vissza a levélalap leválása után.

Az óriási  gömbszerű koronában a szárnyasan összetett levelek felfelé törnek és kecsesen visszahajlanak.

A lombkorona színe az olajzöldtől a sötétzöldig változhat; a közönséges datolya pálmával keresztezett példányok kékes árnyalatúak. A levelek hónaljában fejlődő, impozáns, 90–120 centiméteres, sárga vagy világos narancssárga bugavirágzatot csónakszerű buroklevél  takarja. A beérett gyümölcsei narancs színü, ehetőek, de a gyümölcs húsa nagyon vékony és íze nagyon messze van a közönséges datolyapálma gyümölcs ízétől.

Törpe datolyapálma

Megjelenésében nagyon hasonlít népszerű rokonára a Kanári datolyapálmára. Lassú növekedésű, lakásban kiválóan tartható növény. Legfeljebb 2-2,5 méter magasra nő. Levelei finoman szárnyaltak, kissé ívesen hajló. Jó vízáteresztő képességű talajt szükséges számára, a talajösszetételt illetően nemigényes. Nyáron kitehetjük a kertbe is  csak tűző naptól védett helyet keressünk neki.

Életmódja, termőhelye

Kétlaki növény, virágai egyivarúak. A szél és a rovarok is beporozhatják. A friss magjai 8–12 hét alatt könnyen csíráztathatók 25 fokon, nagyobb melegben ennél lényegesen gyorsabban, néhány hét alatt kicsírázik. Fényigényes, de megfelelő  a félárnyékos hely is, de  ha nem kap elég fényt, levelei elvékonyodnak, megnyúlnak. Tavasztól őszig hazánkban is tartható a kertben vagy a teraszon, de a tűző naphoz szoktatni kell. Eredeti helyén sok tápanyagot tartalmazó, savanyú vagy enyhén meszes vulkáni talajon nő. Fiatal korában a vizet jól áteresztő, laza, homokos talaj a legjobb neki, idősebb korában pedig a kissé tömöttebb.

Krétai datolyapálma

Közepes méretű pálma, de akár 15 méter magasra is megnőhet. A szürkés zöld levelei sűrű koronát alkotnak. Tüskés szárú alapi részei rombusz alakú mintázatot mutatnak. Hasonlóan a többi datolya pálmához, levélszárnyai is V alakban összehajtottak és a levélkék kihegyezett csúcsúak. A levelek hossza elérheti a 2-3 métert is. Virágzáskor halvány krémszínű virágok tömege jelenik meg a levelek közül. Csonthéjas termésű gyümölcsök sárgás barna színű, ovális alakú  egy magot tartalmaz. Sovány húsú termése ehető, de mezőgazdasági jelentősége elenyésző.

A datolyapálma kártevői és betegségei

A datolyapálmát leggyakrabban a kiszáradás viseli meg, amelyet száradó, sárga levelekkel jelzi. Ez nem csak a helytelen öntözés eredménye, hanem oka lehet a túl száraz levegő vagy a kevés fény is. Kártevői is leginkább akkor támadják meg, ha túl száraz a levegő. Ellensége a takácsatka és a pajzstetű, ezek ellen a levelek rendszeres tisztításával védekezhetünk. Ártalmas lehet a fejlődésére, ha túl hideg a talaj, vagy télen túlöntözzük, erre rosszul reagál 

A datolya felhasználása

Az arab országokban a datolya nagy megbecsülésnek örvend, hiszen ott gyakorlatilag minden részét hasznosítják. Készítenek belőle háztartási cikkeket, takarmányt és nem utolsó sorban táplálékként is hasznosítják a termését. Tudni kell,hogy a növény olyan hatóanyagokat tartalmaz, mely jótékony hatású a szervezetre, például csökkenti a koleszterinszintet, ezáltal jótékony hatással van a szív működésére. 

A datolyapálma magról történő szaporítása

A datolyapálmát jó eséllyel szaporíthatjuk magról. Magot pedig könnyen nyerhetünk az elfogyasztott aszalt datolyákból. Tudjuk, hogy a magok külső héja rendkívül kemény, ezért a nedvesség nehezen megy  át rajta, ezért a datolyamagok igen nehezen csíráznak ki, legyünk tehát türelmesek. A datolyából kinyert magokat le kell mosni és ültessük laza, jó víztartó képességekkel rendelkező földkeverékbe.

Érdemes azonban egy éjszakára vízbe áztatni őket, mert így meg gyorsíthatjuk a csírázás folyamatát. Egy cserépbe célszerű egy magot ültetni, hiszen a fiatal növények gyökere igen sérülékeny. Éppen ezért ne ültessük át a kikelt növénykét az első évben, várjuk meg, amíg kinövi a cserepét. A föld legyen  folyamatosan nedves, és a cserepet tegyük meleg, párás környezetbe.