Aranypálma, areca pálma (areca lutescens) gondozása

Az aranypálma, más néven az areca pálma (Dypsis lutescens) veszélyeztetett fajnak számít őshazájában, Madagaszkáron. A meleg éghajlatú országokban gyakran díszítik az utcákat, magas, vonzó megjelenésükkel, amely nagyon hasonlít a bambusz formájára. Sima, néha arany színű törzse a bambusz csomókra emlékeztet. A pálma levelek keskenyek és teltek, majdnem olyanok, mint a bambusz levelek. Szabadban termesztve használják őket árnyékolóként de szobanövényként beltérben is ékes dísze lehet a lakásnak. Szobanövényként másfél vagy két méter magasra nő, kertben pedig akár a 25 métert is elérheti.

Közönséges nevei: Areca-pálma, bambuszpálma, aranynádpálma, sárga pálma

Botanikai néve: Dypsis lutescens (korábban Chrysalidocarpus lutescens)

Csalás: Arecaceae

Növénytípus: pálma

Aranypálma gondozása

A kerti tartás esetén fontos, hogy jó vízelvezetésű ültetési helyet válasszunk. A legjobb tavasszal ültetni őket, lassú vagy mérsékelt növekedésű növények. A nedves talaj könnyen gyökérrothadást okozhat a pálmán.

Ha szobanövényként tartjuk, elengedhetetlen a jó vízelvezetésű edény.

Ami a rendszeres ápolást illeti, az aranypálmát mindig öntözni kell, amikor a talaj kiszárad. A kültéri pálmák egészségének megőrzése érdekében különösen fontos, hogy forró és száraz időjárási körülmények között hidratáljuk őket.

Gyakori, hogy a beltéri pálmák nem kapnak elegendő fényt, hacsak nem egy nagyon világos ablak közelében vannak elhelyezve. Így előnyös lehet, ha a pálmát meleg időben kivisszük a szabadba, hogy a keti szórt napfénynek legyen kitéve, ugyanis mint a legtöbb növény azt szereti.

A beltéri és a kerti pálmákat a tenyészidőszak során egyaránt etesse. Ezek a pálmák nem igényelnek sok metszést és nyírást. Várjunk a haldokló hajtások eltávolításával, amíg azok többnyire megbarnulnak, mivel még mindig szerepet játszhatnak a fotoszintézisben.

Az arany pálma fényigénye

A szabadban ezek a növények szeretik a világos, szűrt napfényt, de a teljes napfényt is megfelelő. A beltérben az aranypálmák a legjobban a déli vagy nyugati fekvésű ablakból érkező világos fényben érzik magukat.

Szükséges hőmérséklet és páratartalom

Ez a növény lakásban és kerti körülmények között is a, 18-24 fokos átlaghőmérséklet esetén érzi magát a legjobban. Kertbe ültetve azokban a régiókban érzi jó magát, ahol a külső hőmérséklet nem süllyed 10 fok alá.

Ha szobanövényként termesztjük, tartsuk távol a növényt a hideg ablakoktól, légkondicionálóktól és hőforrásoktól. Ha pedig nyáron a cserepes növényt kitettük, akkor mindenképpen vigyük be, mielőtt a hőmérséklet 10 fok alá süllyed. A hirtelen hidegbetörések sötét foltok kialakulását okozhatják a leveleken.

A magas páratartalom elengedhetetlen ahhoz, hogy az aranypálma a lehető legjobban nézzen ki. A növény hozzászokik a normál beltéri páratartalomhoz. Ha azonban a levegő túl száraz, a levélcsúcsok gyakran megbarnulnak.

Talaj

A cserepes szobanövények számára a jól vízelvezető, tőzegalapú virágkeverék tökéletes. A kültéri példányok legjobban gazdag, enyhén savanyú, nagyon jó vízelvezetésű talajban érzik magukat. Homokkal és tőzegmohával való kiegészítésre lehet szükség a porozitás javítása és a talaj pH-értékének csökkentése érdekében.

Öntözés

Sok pálmához hasonlóan az aranypálmak is szeretik a nedves talajt, de érzékenyek a túlöntözésre, és nem tűrik a pangó vizet vagy a vízzel telített virágkeverékben való ültetést. Ezért az öntözések között hagyja, hogy a talaj vagy a virágföld kissé kiszáradjon. Az aranypálmák érzékenyek a fluorozott vízre is, használjunk desztillált vizet esetleg összegyűjtött esővizet.

Trágyázás

Az arany pálma nagy tápanyagigényű, így tavasztól kora őszig folyékony műtrágyával kell trágyázni, a címke utasításait követve. Késő ősszel és télen, amikor a növény nyugalmi állapotban van, ne tápoldatozzuk.

Az aranypálma szaporítása

Az aranypálma inkább gyökér osztással szaporítható, amelyről gyorsabban növekszik dús növényt, mint magról. Dugványozással nem lesz sikeres a szaporítás. A gyökérosztás az év bármely szakában elvégezhető, de a növény tavasszal lesz a legerősebb. 

Gyökérosztással történő szaporítás

Válasszunk egy érett, több szárral rendelkező növényt. Az osztás előtti napon öntözzük meg alaposan, hogy a gyökerek fellazuljanak a talajból. Vegyük ki a pálmát a cserépből úgy, hogy a gyökérlabda fellazítása érdekében megveregetjük az edény oldalát. Rázzuk le a talajt a gyökerekről. Öblítsük le a talajt a gyökerekről, hogy lássuka az egyes szárakhoz tartozó gyökereket. Ezután válasszunk ki négy-öt szárat, és egy éles késsel vágjuk le őket a szülőktől. Óvatosan helyezzük a szétválasztott szárakat együtt egy cserépbe, amelybe egyenként kétszeres arányban normál virágföld és durva homok keverékét helyezzük előtte.

Helyezzük a cserepet világos és közvetett fénybe (ne közvetlen napfényre), és tartsuk a földet nedvesen, de ne legyen pangó.

Magról történő szaporítás

Az aranypálma magról is nevelhető. Azonban nem sok esély van arra, hogy a kertészeti üzletekben aranypálma magokat találjunk; azonban a sárga virágok elvirágzása után megjelenő gyümölcsökből magokat szedhetünk.

A szaporításhoz csíráztassuk őket otthon, kissé lefedve magvető keverékbe ültetve. Az idősebb, narancssárga színű magok általában jobban csíráznak, mint az újabb, zöldebb magok. A csírázás körülbelül hat hétig tart 17  fok feletti talajhőmérséklet és viszonylag magas páratartalom mellett.

Tartsuk nedvesen, de ne áztassa a magvető keveréket, majd a palántákat is tartsuk továbbra is nedvesen. Amikor a palánták néhány levelet növesztenek, ültessük ki őket a szabadba.

Ültetése és átültetés

Az aranypálmák szeretik a kissé szűkös, bőséges vízelvezető lyukakkal ellátott edényt. A zsúfolt gyökerek segítenek a pálma méretének kordában tartásában szobanövényként. Ennek ellenére ideális, ha körülbelül kétévente átültetjük, hogy felfrissítsük a földet, és eltávolítsuk az edényben felhalmozódott műtrágya-só lerakódásokat. Használhatjuk ugyanazt a cserépedényt, ha a pálma gyökérlabdája még mindig kényelmesen elfér benne. Ellenkező esetben növeljük az edény méretét. Ültessük át a pálmát ugyanolyan mélységbe, mint amilyen mélyre korábban ültettük.

Aranypálma betegségei és kártevői

Az aranypálmáknak nincsenek komoly problémái a kártevőkkel vagy betegségekkel. Előfordul, hogy egy pálma halálos sárgulással fertőződik, egy rovarok által terjesztett bakteriális betegséggel, amely a pálma széleinek, és végül az egész pálma elhalását okozza.

A szabadban lévő pálmák nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg ezzel, és mivel a kezelés általában nem hatékony, általában a legjobb, ha eltávolítjuk a pálmát, mielőtt a fertőzés elterjed.

A beltéri aranypálmák érzékenyek a gyakori szobanövény-kártevőkre, többek között az atkákra, levéltetvekre, lisztbogarakra, pikkelyesekre és fehérlegyekre, amelyek a lombozat károsodását és elszíneződését okozhatják. A lehető leghamarabb kezeljük az esetleges fertőzéseket.